Nézni & Látni...

Látunk valakit valamilyennek, azt hisszük ez az igaz, az igazi. Mutatja Ő néha a saját arcát, de elfordulunk, mert kényelmesebb hazudni. "Mindenkinek van valamilyen elképzelése a világról, az emberekről." Szokták mondani, hát igen azt gondolom nem véletlen, és nagyon találó az elképzelés szó. Ami bizonyos esetekben nem csak a környezetünkkel, de magunkkal kapcsolatban is megállja a helyét. Miért hajlamos az ember olyan tulajdonságokkal felruházni másokat, amelyeknek Ő valójában nincs a birtokában? Én sajnos hajlamos vagyok csak a pozitív oldalt nézni, és ezáltal vakká válni a VALÓSÁGRA. Persze mint mindennek ennek is meg van a maga jó és rossz oldala, de hosszútávon, akárhogy is nézem csak rosszul járhatunk, hisz előbb vagy utóbb úgyis pofán csap az igazság és ez biztos csalódást okoz. Felmerül akkor a kérdés, hogyan? Mi módon lehet megfelelően (teljes mivoltjában) szemlélni a világot? Ugye megszoktunk valamit XY év alatt, azt gondoljuk az a tuti. Akkor miért ülünk teljesen letaglózva időnként, hogy "uh ezt nem gondoltam volna róla", meg "na most megmutatta a foga fehérjét..."???? Ha nem csak egy álom képbe ringatnánk magunkat, ha valóban szembenéznénk önmagunkkal és a környezetünkkel, akkor

mindez elkerülhető lenne. Bevallom én most próbálom letépni az álarcom és jól megnézni magam magamnak. :) Nem egyszerű és nem is fájdalom mentes, de abban biztos vagyok, hogy csak jól járhatok. Mutattam valamit magamról és hittem valamit magamról, de ez a valóság? Ha a tükörbe nézek önmagam látom? Mivel a legrövidebb út az egyenes, egy határozott mozdulattal ledobok mindent és alaposan szemügyre veszem. Az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoztam magammal, így szerintem képes leszek felismerni a hozzám tartozó darabokat. :) Ha valaki most azt gondolja,háát... jól pofára eshetett ez a csaj... igen van benne valami. csalódtam, szerencsére nem olyan nagyot, de épp eléggé ahhoz, hogy kicsit szétnézzek a saját házam tájékán is. Lássam, velem minden rendben van-e? Valószínűleg nincs, azért érzek késztetést az ön vizsgálatra. :) Kicsit azért félek, hogy ha megnézem az ÉLETET nem lesz túl felemelő érzés, de nem gond. Olyan nagyon sok mindenre képes voltam már eddig is, biztos, hogy ezt is megtudom csinálni melynek csak és kizárólag egy következménye lehet: közelebb kerülök magamhoz. :) Most még nem látok tisztán az én kis Világomtól, de biztos vagyok abban, hogy hamarosan letisztul a kép... és nemcsak néznek, hanem látok is! :)