Megint rég...

Huh! Mikor is írtam utoljára?... Ha jól látom valamikor júniusban... és mi van most? Október....
Hi-hi hát ez nem most volt. Röviden képtelen lennék leírni mi minden történt velem (már megint), konkrétan megváltozott az egész életem minden szinten.
Most úgy érzem a napokban (mert valószínűleg lesz időm) megírom a számomra fontosabb dolgokat.

Addig is, csókolózzatok sokat! ;)

Szeretettel,
Nemeszisz

A "Pókhálós" Nemeszisz... :)

Ismét írásban... :)

Ahhoz, hogy ott legyek ahol most vagyok, rengeteg dolognak kellett történnie az életemben. Az elmúlt pár hét gyökeresen megváltoztatta az életem.

... mintha ismét élnék... Halott voltam??? Lehet... a lelkem egy része biztosan! Mindent elöntött bennem a félelem, nem tudtam másra figyelni, csak a bénult némaságra.

Csináltam én közben a hétköznapi rutint, de valójában erőtlenül sodródtam az árral. Szinte csak a szellemben léteztem, tervezgettem, de mindenre a halogatás homályába borult, s közben figyeltem mi a gond? mitől félek?.... miért nem teszek már valami??? "Hamarosan éhen halok!" Már addig jutottam, hogy nem volt pénzem enni sem, az utolsó előtti pillanatban 2 napig már csak kenyeret ettem...

És egyszercsak megtörtént... magától! Felébredem az éber kómából, 1 hét alatt az egész életem egy másik vágányra helyeztem át. :)

Nem bánok és nem sajnálok semmit. Az gondolom, hogy minden tökéletesen rendben volt úgy ahogyan történt. Szeretem a döntéseimet és az erőmet, a kitartásom. Hisz én akartam ezt. :) De már nem akarom. Valójában akkor állt be a változás a fizikai szinten is, mikor a szívem és az elmém ugyanabban a pillanatban kívánta ugyanazt. Az ÉLETET, a csodákat, az örörmöt, a boldogságot, a változást. :)

Egy pillanat alatt megtelt a valóságom eseményekkel, lehetőségekkel, szeretettel, szerelemmel. Megtapasztaltam milyen, mikor valójában érzem, élem az éréseimet. Eddig is azt hittem, így van... de be kell látnom tévedtem. Most azt gondolom, csak míveltem az érzelmeket (az jelen helyzetben mindegy, hogy pozitív vagy negatív megnyilvánulási formáról van-e szó). Már tudom milyen az, mikor minden sejtemet átjára a jelen pillanat.... és azt is, hogy ez nem a végső igazságom csak egy állapot. Valójában minden "csak" egy állapot az életünkben, MINDEN PILLANAT az! És minden pillanat elmúlik, de én görcsösen ragaszkodtam hozzá. Ellenállni az elengedésnek? Akarni az elengedést? Mire jó az? Nem tudtam, de csináltam.

Szeretem, hogy csináltam, mert tudom, hogy ez az út része. Nincs bennem ítélet. A korábbi történések alatt és következtében, sokkal közelebb kerülök magamhoz. Megismerem azon részeimet is, amiket eddig takargatni próbáltam... és egyszer talán kész leszek szembenézni a még homályban létező "darabkáimmal" is. :)

Tudom és érzem, hogy egy végtelen létező vagyok! :)

Talán részleteiben is elmesélem egyszer....

Vissza -pillantó... tükör? :)

Nos mi is történt velem az elmúlt pár napban?

Egy mondatban: Nagyon szépen haladok egy boldogabb, minőségibb élet felé. :)

Szépen lassan, csak sikerül belelazulnom az életbe :) és meglepő módon, nagyon könnyen, szinte természetszerűleg potyognak le rólam a már idejét múlt szokások, kapcsolatok. És ugyanakkor életre kelnek, megvalósulnak a vágyaim. Szinte hihetetlen számomra az elmúlt időszak, tényleg nem kell más a boldoguláshoz mint a hit és a szeretet???? Az energiák megfelelő használata, áramoltatása?

Valóban ennyire az agyunk rabjai vagyunk? Kezdem megérteni és valóban elhinni, hogy mindig az a valóság amit a képzeletünkkel teremtünk magunknak. És ha valóban hiszek ebben a valóságban materializálódik is, ha kérem és szükségem van rá... megkapom. Általános konklúzióm, hogy minden csak akkor tud igazán belsővé válni ha valóban szükségünk van rá... tudatalattinkban tudjuk mi az amit csak majmolunk, mi az amit akarunk- külső ingerek miatt, mi az amit alapvetően negatív és pozitív töltetű energia táplál... Azt tapasztalom, hogy csak abban tudunk igazán (sejt szinten) bízni, hinni és csak azért tudunk igaz szívvel kiállni, tenni ami a "miénk", amire valóban szükségünk van az életben. Ha valamire valójában nincs is szükségünk, akkor nem tudjuk megteremteni magunkban azt az erőt, érzelmet ami annak létrehozásához, a hosszabb/rövidebb távú kitartáshoz szükséges.

Pardon, kicsit elkalandoztam... azthiszem ez még egy hosszabb lélegezetvételű gondolat lesz... :) szóval, köszönöm azt a sok csodálatos tapasztalatot amit mostanában élhettem át. Azt érzem, hogy végre élek. Ismerkedem, kapcsolatokat építek. Utazgatok - szinte totál ingyen..., elmegyek ide-oda enni, inni..., komolyan mondom míg volt napi munkám (mókuskerék) nem engedtem meg magamnak ennyi szórakozást, ennyi boldogságot. Olyan mintha most kezdenék igazán élni. :):)

Lehet hihetetlen, de olyan nagyon támogat a sors mindenben (amire valóban szükségem van). Szívem szándéka szerint dolgozhatok is. Azaz segítek... önkéntesként vagyok jelen a Magyarországon elsőként megrendezésre kerülő EGYSÉG Konferencia csapatában. :) Olyan emberek vesznek körül, akik nem csak szavakkal, de tetteikkel is a tiszta szeretetet képesek kommunikálni.

Gráma Nirmala, főszervező

A látszólag nem annyira napos oldal: Érnek első pillanatban kevésbé kellemes tapasztalatok is melyeket igyekszem azon nyomban megvendégelni a lelkemben, kis ideig maradásra bírni és megtalálni mivel teremtettem mindezt? Már elég jól viselem, de eleinte azt hittem belepusztulok egy - egy ilyen "Héj Te, Edit! Mutasd csak mi van itt valójában!?" tapasztalatba ... hogy mennyi hazugsággal hitegetjük magunkat???! Nem is gondoltam... és mennyi lehet még? Hmm.. izgi ...

Bungee Jumping :))))))))

Mikor azt érzed sok dolog nincs a helyén körülötted, s nem találod a kiutat. Leülsz és próbálod megkeresni magadban, mivel teremtetted mindezt? Hol vannak a számodra nem tetsző dolgok kapcsolódási pontjai a lelkedben? Mit mutat a tükör? Néha elérkezik az a pont ahonnan már nincs visszaút, ahol már nem érdemes hátra tekinteni, de előre nem látsz tisztán. Néha nem marad más csak, nagy levegő és HAJRÁ... elemrülni az élet vizében. :)

Én ezt tettem. Egy ideje figyelem magam, a környezetem és nem tetszett az amit láttam. 2009 végén érkezett el a pillanat mikor tisztán felismertem, hogy ezt így nem szeretném tovább csinálni. Próbáltam minden irányból megközelíteni a dolgokat, a gondolataimat fürkésztem, de nem sikerült jobb színben látnom a történéseket és ebből kifolyólag magam sem. Először finoman, apró lépésekben történt a változás, de nem hozta meg egyik sem a kívánt minőséget. Nap nap után megfogant, majd megszületett bennem az a határozott döntés, hogy ugramon kell. Ugranom, hogy boldog és szabad lehessek. :) --> BUNGEE JUMPING!!!Élveztem a szárnyalás minden pillanatát, de közvetlen érkezés előtt elmondhatatlan félelem lett úrrá rajtam. Mikor már tudatosul, hogy nincs talaj a lábad alatt, nincs kapaszkodó, csak egy kötél van amin lógsz a semmiben... de ez a félelem a következő pillanatban szerte foszlik, mert a kötél neve nem más mint a HIT és SZERETET. Hit az élet nagy játékában, a sorsban ha így tetszik, hit önmagadban és megvalósító képességedben. És Szeretet, mely már a jelenlétével is gyógyít, felemel, erővel tölti meg a testem és lelkem. Igen, nagyon szeretem és tisztelem Önmagam. Csak így és ezért voltam képes leugrani a szikláról, hogy a látszólag semmiből egy tisztább, igazabb, fényesebb jövőt teremthessem magamnak. :)

Most még lógok a kötélen, de már hintettem el magokat, melyek lassan erőre kapnak és kicsíráznak, majd mély gyökereket eresztenek, nagyra nőnek és végül, mikor itt az ideje ezek a gyökerek is kiválnak a földből és élettelenül elszáradnak. Szeretem és minden sejtemmel elismerem ennek a folyamatnak a tökéletességét. Tanulok a jelenben létezni, mikor az adott történés tökéletességét vagyok képes csodálni, együtt mozdulni, élni a természettel. Elengedni mindent ami már életképtelen vagy eleve halálra van ítélve. Olyan értékekhez viszont hűen ragaszkodom, melyek az én értékrendemben valóban tiszták és igazak például az őszinteség, az elfogadás (tesókája a megengedés, ami nem feltétele vagy eredménye az egyetértésnek), a tiszta igaz szeretet, a hit (melynek oly sokszor csodálhattuk már a megtartó és teremtő erejét).

Szóval nagyon boldog és büszke vagyok, hogy a matérián, a pl pénzhez való ragaszkodáson, a logikán túllépve képes voltam és vagyok meglátni és kiállni az igaz valómban megszületett tiszta eszmékért. Ennek köszönhetően Egységben érzem magam, érzem, hogy biztonságban vagyok pedig látszólag, ha csak a felszínt vizsgálnám azt mondanám nem túl rózsás a helyzetem, jelen pillanatban egy egyedülálló munka nélküli vagyok. :D:D Ezt leírni is vicces számomra.

Szavakkal, pláne így írásban sajnos nem tudom megfelelően kifejezni pontosan mi is az amit érzek, de az biztos, hogy csodálatos és tökéletes! Mondhatnám az is, hogy végre forró, tiszta és mindent átható őszinte szerelembe estem a sorsommal, az életemmel. Köszönöm! :)

Szeretettel,

Nemeszisz

Fordulópont?! - Pálmalevél kéziratok

Nem rég arra lettem figyelmes, hogy egy számomra nagyon kedves ismerősöm (szerintem mondhatom, hogy a barátnőm) megváltozott. A korábbi kicsit aggódó, de mindig vidám lelkét körüllengte valami. Nem tudtam mi az, de érzetem, hogy mélyen megérintette a változás, ami bekövetkezett az életében. Igaz valóját most sem meghazuttoló módon játékosan, nagyon sejtelmesen potyogtatta az információkat az ölembe. :) Sokáig (mondjuk nálam ez relatív :) ) nem mondott semmi konkrét infót, azt éreztem, hogy valami szuper titkos és szuper fantasztikus dologról van szó. Már majd meghaltam a kíváncsiságtól, mikor végre egy isteni finom tea és remek társaság mellett megosztotta velem mi is történt. :) Alig értettem valamit, összességében annyi derült ki számomra, hogy egy nagyon szép, nemes és spirituális törekvés kellős közepébe csöppent. Mondanom sem kell, azonnal 1000-rel dolgozni kezdett az agyam, hogyan kerülhetnék én is kicsit közelebbi kapcsolatba ezzel az EGÉSZ-szel. Első találkozásom a "nagy titokkal" az volt, hogy megnéztem a hivatalos honlapját a szervezetnek - Indiai Pálmalevél Kéziratok Kutató Szövetsége ... . Fantasztikus! gondoltam :) Miközben néztem az Oszter Tamással készült riportot egyre erősebb és egyre sebesebben kavargó érzelmek kerítettek hatalmukba. Pillanatról pillanatra hol sírni szerettem volna, hol szárnyalni a boldogságtól. Azt gondolom az a pár perc elindított bennem valamit, melynek még a mai napig hatása alatt vagyok. Másnap felhívtam "Sz"-t, hogy én most azonnal felmondok a klinikán és megyek a szövetséghez dolgozni... Megszületett bennem a döntés, biztos voltam abban, hogy komoly sorsfordító hatással lesznek rám az elkövetkezendő tapasztalatok.

Vártam már a napot, mikor bementem a Soter klubba és találkoztam Tamással - az Indiai Pálamlevél Kéziratok Kutató Szövetségének Nagykövetével! Beszéltünk pár szót és az első 1-2 percben már tökéletesen egyértelmű volt számomra, hogy jó helyen vagyok. Az esti előadáson az mondta Tamás, hogy rólam is szó volt a leveleiben... hm... Úr Isten! Olyan energiák zúgtak rajtam keresztül, hogy az szavakkal leírhatatlan. Hasonló volt, mint amit az előző esti meditációm során tapasztaltam fantasztikus, tiszta erőt éreztem magamban csak sokkal erősebben. Másnap 2009.12.30-án reggel besétáltam a klinikára és felmondtam. :)

Jelenleg én is a szövetség egyik szorgoskodó lelke vagyok, hogy segítsük az embertársainkat összekapcsolni a nekik íródott pálmalevelükkel. .... - No itt a nagy változás!! Mind a történetben, mind az életemben... Nem mondok semmit csak csendben figyelek és nézem mi minden alakul, tűnik el, törik össze, épül fel. És a lentiek szerint kiállok a szívem igazáért. Tisztán, őszintén. :) -

... Én magam azon a véleményen vagyok, hogy jelen világunkban nagyon fontos a tiszta, igaz értékek ismételt felfedezése és megbecsülése. Mint azt oly sokszor mondtam már, meglátásom szerint egy igencsak elkorcsosult társadalomban élünk, az anyag az érték, a pénz a hatalom és mindenki igyekszik ebből minél többet magáénak hazudni. Figyelmen kívül hagyni a saját szükségleteit, igényeit, a szeretet gyógyító és rendező erejét. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a pénz nem fontos. De igenis az, mivel ahhoz, hogy élni tudjuk szükséges, elcseréljük gázra, villanyra, ételre, ruhára. Viszont ha csak ösztönből élünk, ha csak a birtoklási vágy hajt minket és nem tudjuk mire van szükségünk valójában, félek előbb utóbb szépen lassan, felszámoljuk magunkat, és velünk együtt a Földet is. Viszont pici tudatossággal, oda figyeléssel ez még talán megállítható. Egyre többen képesek vagyunk és leszünk tiszta szívből szeretni... Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy ilyen tempóban képesek vagyunk, azaz képes vagyok változni!

Saját életemben tapasztalom, hogy minél inkább képes vagyok elfogadni és szeretni önmagam annál inkább tudok a számomra megfelelő minőségben élni. Hiszem, tudom és érzem, hogy a szívből jövő őszinte szeretet egy olyan tiszta minőség az életünkben, mely nem kér cserébe semmit, egyszerűen csak van, gyógyít és felemel.