Ma volt az utolsó tanítási hétvége a "varázs iskolában". Nem tudom örüljek-e vagy sajnáljam. Igaz, mostanában eléggé hanyagoltam a sulit, de ma megint rá kellett jönnöm milyen nagyon sokat kaptam és kapok itt. Ami nagyon jó az az, hogy most már minden hétvégém szabad lesz. :)
Kevésbé, hogy nem tudom kivel töltsem. Mondjuk az elkövetkező kb 3 hétvégére már van programom, de az mégsem olyan mint mikor valakivel elmész és együtt pihentek vagy együtt fáradtok el, majd együtt érkeztek HAZA. Talán ez ami a leginkább hiányzik most az életemből, hisz egyéb területeken minden rendben van.
Különös, elgondolkoztató, hogy az emberek csak úgy jönnek és mennek az életemben. Mindenkinek meg van a maga "ideje" és "miértje". Nem rég épp erről beszélgettem az egyik kedves ismerősömmel. Eleinte kicsit nehéz volt ezt elfogadnom, vagyis inkább megérteni, majd elfogadni, de mára már általában nem okoz olyan nagy gondot. ... általában.... :)
Pár napja nagyon sokat gondolok egy helyre és egy emberre, meglátogatom majd, kíváncsi vagyok miért. :)
más: totál rákattantam a szimbólumokra. Nagyon élvezem. :) Szeretném megérteni az üzeneteket. Most még nagyon kevés ismerettel rendelkezem ezen a téren. Biztos vagyok abban, hogy mindig minden előttünk van, csak nem értjük (még) ezt a "nyelvet". Most ugyebár csak az a biztos, hogy a sors a tenyerén hordoz. Elültet egy magocskát, melyből születik valami, majd abba vagy belehalunk kicsit (ami nagyon jó) vagy beleöregszünk (ami szerintem nem jó). Hisz a kishalál, mindig valami új kezdetét rejti magában, ahhoz, hogy megérkezhessen az új az életünkbe mindig el kell engedni valamit a múltból. ....
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése