Otthon édes otthon

Nagyon megváltozott a utóbbi időben az lelki életem. Sok szép és tiszta érzelem kelt életre bennem.

Régen (még középiskolás koromban) előfordult velem egy párszor, hogy mindent hátrahagyva haza rohantam, mert azt éreztem, hogy valamelyik szeretteimnek súlyos gondjai vannak és valamilyen nagy baj történhet vele. Soha nem találtam ezekre a dolgokra racionális magyarázatot, azt gondoltam a megérzéseim mondatják ezt velem és irányítják a cselekedeteimet, meg, hogy nagyon szeretem őket (a családomat) és érzem a mély érzéseiket. Ennek volt is néminemű valóság alapja, de ma mindent megértettem.

A hétvégét szűk családi körben töltöttem. Mivel már nagyon hiányzott a nagypapinak , nagymaminak és a másik nagynéninek is a kis Maszatka. Így bedobták magukat az autóba és meglátogatták a nővéreméket, minket. Nagy, mindent átható békesség, szeretet, türelem, szabadság jellemezte az együtt töltött időt. Babázgatás, beszélgetés után az ikrem nálam aludt. Sokat beszélgettünk, szerettük egymást. Végre megint érzetem azt az összhangot és elfogadást ami már nagyon nagyon hiányzott és ami miatt már egy ideje nem volt otthon érzésem sehol. De most megint rátaláltam, rátaláltunk. :)

Mikor elindultak ismét azt éreztem mint nagyon rég. ... Szívből sajnáltam, hogy elmennek és összeszorult a gyomrom... tudod, mikor csak állsz az útszélén és várod hátha még visszanéz és integet még egyszer, és szomorúsággal vegyes boldogsággal mosolyog, mert szeret. ... Mire a szobámban ültem meglepődve tapasztaltam, hogy még a könnyem is kicsordult, de ami ennél is nagyobb meglepetés volt, hogy megint hatalmába kerített az a roppant zaklató érzés, hogy valami szörnyű bajuk lehet. Mindez addig nem is múlt el míg fel nem hívtam őket, hogy minden rendben van-e az úton és igazán csak akkor szűnt meg mikor hívott tesóm, hogy hazaértek. Már értem annó mi "okozta" azokat a hazarohanásaimat a kollégiumból. Semmi varázslat, megértés, telepátia... Nem más mint a mérhetetlen szeretet és az ebben gyökerező féltés, hogy bármi bajuk eshet. Csodálatos érzés ismét HAZA találni! :)

Ezt köszönöm Nekik (mert élnek és kölcsönösen szeretnek) és a Férfinak az életemben (aki nagyon türelmes, kitartó és újra tanulhatom/tapasztalhatom általa a teljes elfogadás és őszinte szeretet érzését ami révén újra megnyílhat a szívem)!