Mikor azt érzed sok dolog nincs a helyén körülötted, s nem találod a kiutat. Leülsz és próbálod megkeresni magadban, mivel teremtetted mindezt? Hol vannak a számodra nem tetsző dolgok kapcsolódási pontjai a lelkedben? Mit mutat a tükör? Néha elérkezik az a pont ahonnan már nincs visszaút, ahol már nem érdemes hátra tekinteni, de előre nem látsz tisztán. Néha nem marad más csak, nagy levegő és HAJRÁ... elemrülni az élet vizében. :)
Én ezt tettem. Egy ideje figyelem magam, a környezetem és nem tetszett az amit láttam. 2009 végén érkezett el a pillanat mikor tisztán felismertem, hogy ezt így nem szeretném tovább csinálni. Próbáltam minden irányból megközelíteni a dolgokat, a gondolataimat fürkésztem, de nem sikerült jobb színben látnom a történéseket és ebből kifolyólag magam sem. Először finoman, apró lépésekben történt a változás, de nem hozta meg egyik sem a kívánt minőséget. Nap nap után megfogant, majd megszületett bennem az a határozott döntés, hogy ugramon kell. Ugranom, hogy boldog és szabad lehessek. :) --> BUNGEE JUMPING!!!Élveztem a szárnyalás minden pillanatát, de közvetlen érkezés előtt elmondhatatlan félelem lett úrrá rajtam. Mikor már tudatosul, hogy nincs talaj a lábad alatt, nincs kapaszkodó, csak egy kötél van amin lógsz a semmiben... de ez a félelem a következő pillanatban szerte foszlik, mert a kötél neve nem más mint a HIT és SZERETET. Hit az élet nagy játékában, a sorsban ha így tetszik, hit önmagadban és megvalósító képességedben. És Szeretet, mely már a jelenlétével is gyógyít, felemel, erővel tölti meg a testem és lelkem. Igen, nagyon szeretem és tisztelem Önmagam. Csak így és ezért voltam képes leugrani a szikláról, hogy a látszólag semmiből egy tisztább, igazabb, fényesebb jövőt teremthessem magamnak. :)
Most még lógok a kötélen, de már hintettem el magokat, melyek lassan erőre kapnak és kicsíráznak, majd mély gyökereket eresztenek, nagyra nőnek és végül, mikor itt az ideje ezek a gyökerek is kiválnak a földből és élettelenül elszáradnak. Szeretem és minden sejtemmel elismerem ennek a folyamatnak a tökéletességét. Tanulok a jelenben létezni, mikor az adott történés tökéletességét vagyok képes csodálni, együtt mozdulni, élni a természettel. Elengedni mindent ami már életképtelen vagy eleve halálra van ítélve. Olyan értékekhez viszont hűen ragaszkodom, melyek az én értékrendemben valóban tiszták és igazak például az őszinteség, az elfogadás (tesókája a megengedés, ami nem feltétele vagy eredménye az egyetértésnek), a tiszta igaz szeretet, a hit (melynek oly sokszor csodálhattuk már a megtartó és teremtő erejét).
Szóval nagyon boldog és büszke vagyok, hogy a matérián, a pl pénzhez való ragaszkodáson, a logikán túllépve képes voltam és vagyok meglátni és kiállni az igaz valómban megszületett tiszta eszmékért. Ennek köszönhetően Egységben érzem magam, érzem, hogy biztonságban vagyok pedig látszólag, ha csak a felszínt vizsgálnám azt mondanám nem túl rózsás a helyzetem, jelen pillanatban egy egyedülálló munka nélküli vagyok. :D:D Ezt leírni is vicces számomra.
Szavakkal, pláne így írásban sajnos nem tudom megfelelően kifejezni pontosan mi is az amit érzek, de az biztos, hogy csodálatos és tökéletes! Mondhatnám az is, hogy végre forró, tiszta és mindent átható őszinte szerelembe estem a sorsommal, az életemmel. Köszönöm! :)
Nemeszisz
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése