Türelem Rózsát terem! :)

Kicsit felocsúdva az elmúlt hetek forgatagából, klaviatúrát ragadtam. :) Olyan nagyon sok gondolatot, történést szeretnék leírni, hogy talán nem is jut minden az eszembe...

Mint ezt már korábban írtam, a Nimród lelkes és büszke diákja lettem. Igyekszem nagyon valósághű maradni, nem szeretem ha valaki nagyon elfogultan vélekedik a dolgokról akár pozitív, akár negatív irányban.
Ha egy mondatban kellene leírnom mit kaptam az elmúlt hetektől, azt mondanám az ÉLETEMET. És ezt nagyon köszönöm a mostanában körülöttem lévő embereknek (Barátaimnak, Tanáraimnak, osztály Társaimnak) és természetesen Magamnak. A pillanatnyi boldogságot hozhatják külső "dolgok" az életünkbe, de az igazi mély, állandó boldogságot csak mi teremthetjük meg saját maguknak! Ennek a lehetősége mindannyiunk számára adott, a kérdés csak az, hogy tisztában vagyunk- e ennek a megvalósíthatóságával, látjuk- e a lehetőségeinket és képesek vagyunk- e befogadni azokat, majd cselekedni a saját érdekünkben. (!?)
Lehet, már írtam korábban is, hogy a tökéletes szinkronicitás vezetett el a suliba. Már a mindennapjaimban tapasztalom a gyömülcsét ennek a kis csodának. :)
Nem szeretném túl dicsőíteni a "bölcsődémet", de tényleg csak és kizárólag jó dolgot tudok eddig írni, és/vagy mondani a Nimródról.
Még soha életemben nem tapasztaltam, hogy ennyire elfogadtak volna és erősítették volna a pozitívumaimat. Tökéletesen megváltozott a valóságom. Itt nincs válság, járvány... lehetetlen. Itt megvalósítható dolgok vannak, itt lassan ösztönösen érzem, hogy személyesen nekem mire van szükségem, az élet mely területein tudom megvalósítani önmagam, azaz kiaknázni a természetem kínálta lehetőségeimet. Nagy figyelemmel és türelemmel támogatnak minket a tanáraink. Még csak két hétvégét töltöttünk együtt + egy vasárnapot (kirándulás) ... és ... máris nyiladozok mint egy kis rózsa szál. :)
Nagyon boldog vagyok! Tisztáztam a magánéletemben a viszonyaimat és következetesen ki is tartok a döntéseim mellett, de emberileg nyitott tudtam maradni. Elengedtem akit el kellett, befogadom akit úgy érzem közelebb "kell" engednem. Hallgatok a megérzéseimre, szeretem a testem, megszerettem a lelkem. Nem is tudtam, hogy ilyen vagyok. Hogy ott bujkál bennem az a NŐ akit eddig (így utólag azt mondom nem is tudom miért), de elnyomtam, titkoltam magamban. Már látom, érzem őt és hagyom megnyilvánulni. Tudom, hogy nálam jobban senki nem tudhatja mire van szükségem, csak nem mindegy hogy én "honnan" súgok magamnak. :):)
Idéznék az egyik óránk anyagából, remélem nem sértek meg senkit.
"Ne feledd, csak annyira tudsz másokat jól szolgálni, amennyire jól érzed magad, azaz amennyire magadat jól szolgálod. Gondoskodnod kell magadról, és Te vagy az egyetlen , aki ezt megteheti!"
Nem tudom maga a gondolat kitől származik hozzám Dr. Fűtő Mihály /mediátor/ juttatta el a tudatos kommunikáció előadása keretei között.
Hamarosan részletesen írok, én hogyan élem meg az együtt töltött hétvégéket. :)

Addig is szeressétek egymást & csókolózzatok sokat! ;)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Olvasók